Tudástár
A liszt a gabonaszemek őrleménye.
Vàlasztott liszt mindenre hatàssal van, az íztől kezdve, a héjon, és a bélzeten àt, egészen a kenyér àllagàig, és a megemelkedéséig.
Lisztfajták, liszttípusok
A gabona malmi feldolgozása során különböző fajtájú, és típusú liszteket állítanak elő. A sütőipar döntően búza, és rozsörleményeket dolgoz fel.
Búzából malmi úton előállított őrlemények
( részlet)
Finomliszt BL 55
Finom szemcsés őrlemény, a búzamagbelsőre ((endospermiumra) jellemző szinű, héjrészt gyakorlatilag nem tartalmaz
Fehér kenyérliszt BL 80
Finom szemcsés őrlemény,színe a búzamagbelső és a héj árnyalatától függ, a típusnak megfelelő mértékű finom szemcsés héjrészt tartalmaz
Félfehér kenyérliszt BL 112
Finom szemcsés őrlemény, színe, világossága a búzamagbelső árnyalatától, a jelen lévő héjrész mennyiségétől, továbbá a búza alapszínétől függ.
Rétesliszt BFF 55
A búza magbelsőjére jellemző árnyalatú, meghatározott szemcseméret összetételű, úgynevezett “ fogós” őrlemény, a típusra jellemző, megengedett mennyiségű finom szemcsés frakció és héjrész előfordulása mellett.
Graham liszt GL 200
A búzára jellemző színű, megközelítően teljes kiőrlésű, széles szemcseméret tartományban tartalmaz lisztet, továbbá nagyobb szemcseméretű héjrészeket.
Rozsőrlemények
Rozsból malmi úton előállított őrlemények. Az egyes típusok közötti színbeli , árnyalati különbség a magbelső és a héjrész arányától, a korpázottság mértékétől függ
Fehér rozsliszt RL 60
Világos rozsliszt RL 90
Sötét rozsliszt RL 125
Teljes kiőrlésű rozsliszt RL 190
Vízfelvevő - és víztartó képesség
A vízfelvevő képesség azt fejezi ki, hogy meghatározott körülmények között a liszt mennyi vízet képes megkötni. Értékét a lisztre számított százalékban fejezzük ki.
A sötétebb lisztek több vizet vesznek fel, mint a világosabb lisztek, mert a korpaszemcsék felülete dagasztáskor nedvesedik, de később a víz jelentős részét elengedik, a tészta ezáltal visszalágyul. A sötétebb lisztből tehát keményebb tésztát kell készíteni
A liszt típusa és minősége meghatározza a kovászos kenyér szerkezetét, ízét és állagát. A különböző lisztfajták kombinálása lehetővé teszi a kívánt textúra és íz elérését, így a kenyérsütés során érdemes kísérletezni a különböző lisztekkel a legjobb eredmény érdekében
Fehérjetartalom: A lisztben található fehérjék, különösen a glutén (gliadin és glutenin) fehérjék, hozzájárulnak a kenyér tésztájának rugalmasságához és szerkezetéhez. A magasabb fehérjetartalmú liszt, mint például a búza kenyérliszt, erősebb gluténhálót képez, ami segít a tészta megemelkedésében és a levegő bejutásában. A gluténháló stabilizálja a tésztát, így az jobban megtartja a gázokat, amelyeket a kovászban lévő élesztők és baktériumok termelnek. Ezáltal a kenyér könnyebb és levegősebb lesz.
Rosttartalom: A liszt rosttartalma szintén befolyásolja a kenyér szerkezetét. A magasabb rosttartalmú liszt, mint például a teljes kiőrlésű liszt, több tápanyagot és rostot tartalmaz, ami segít a kenyér táplálóbbá tételében. A rostok vízmegkötő képessége miatt lassabban szívják fel a nedvességet, ami hosszabb kelesztési időt és eltérő textúrát eredményezhet. A rostok emellett javíthatják a kenyér ízét és állagát is, de túlzott rosttartalom esetén a kenyér sűrűbb és nehezebb lehet.